Mimi Masszázs

A masszázs egyedülálló jótétemény: pihenteti és regenerálja a szervezetet, simogatja a lelket, megteremti a biztonság és gondoskodás érzését. A kéz gyógyító érintése emellett a betegségek, panaszok kialakulásának is elejét veszi.

hater.jpg


A masszázs története



A masszázst az emberiség valószínűleg már az ősidőkben, a történelem előtti korban alkalmazta. Ismeretes, hogy az állatok a fájdalmas testrészeiket nyomogatják, dörzsölgetik,  s ezek a műveletek primitív masszázsfogásoknak is felfoghatók. Ezeket az ösztönös fogásokat feltehetőleg a történelem előtti idők embere is használta és később már tudatosan finomította. A masszázs eljárások a primitív, kezdetleges kultúrszínvonalon élő népeknél mind elterjedtek. Cooc leírása (XVIII. század) szerint Ausztráliában és Tahiti szigetén a benszülöttek végtagjaik fáradtságát dörzsöléssel csillapították. Jáva szigetén a primitív törzsek a gyúrást fogamzásgátlásra használták. Megfelelő fogással a méhet mesterségesen hátrahajlították, s későbbi terhesség igénye esetén a méh eredeti helyzetét masszázzsal állították helyre. Európában a masszázst az ókori Görögországban használták először. Görögországba a masszázs ismeretek Egyiptomból és a Közép-Keletről jutottak el.


A masszázsról az első ismert írásos emlék i.e. 1698-ból Kínából származik. Az első leírásokban a masszázs hatásai és a kezelések menete is megtalálhatók. A kínaiak a masszázs távolhatásait is ismerték. Az ókorban a masszázst Japánban piaci mesterségként vakok végezték. Adatok vannak arra, hogy a masszázst Indiában egészségügyi jellegű kezelésként ismerték és rituális eljárásokkal kötötték össze. Az ókorban a masszázst a perzsák, babiloniak, egyiptomiak is használták. San-Herib asszír király ninivei palotájából kiásott alabástrom relief egy masszázs manipulációt ábrázol. Egyiptomi rajzokon is találtak simításra és ütögető fogásokra utaló jeleket. A Közép-Keletről és Egyiptomból terjedő masszázsmódszerek fokozatosan formálódtak és hatással voltak a Görögországban használatos masszázsra. Görögországban a masszázs már igen elterjedt volt és beletartozott a görögök általános testkultúrájába.  Alkalmazták spotolók edzésével kapcsolatosan, de gyógyító célzattal is. A híres görög orvos, Hippokratész (i.e. 460-377) szerint jó eredmények tapasztalhatók izomrándulások és helyre tett ficamok esetében. Hippokratész felhívja a figyelmet arra, hogylázas beteget nem szabad masszírozni. Adatok vannak arról, hogy Görögország különféle helyein a templomokkal együtt nemcsak testedző helyek, hanem gyógyhelyek is voltak. Itt testgyakorlatokkal, fürdőkkel, masszázzsal gyógyították a krónikus betegeket.


Miután a Római Birodalom uralmát a görögökre is kiterjesztette, a görögországi orvosi ismeretek Rómába is elkerültek. A Rómába került görög orvos Aszklepiosz (i.e. 128-56) a mechanoterápiát a görögöktől a rómaiakhoz örökítette át. Pontos adatokat adott a masszázsról. Előírta, hogy hol kell erősen vagy gyengén, erős vagy lágy kézzel, olajjal vagy szárazon masszírozni. A görög származású híres orvos Galenus (i.sz. 120-201) számos masszázsfogást írt le. Szerinte a testi tevékenység után végzett masszázs elősegíti a felhalmozódott káros anyagoknak a szervezetből való kiürülését. A rómaiak a masszázst széles körben használták frissítő masszázsként is. A fürdőkben reggel végzett masszázs hozzájárult a napi munkára történő előkészítéshez, este pedig a pihenéshez.


A Római Birodalom bukása után kialakult középkorban a materialista természettudományok hanyatlásnak indultak. Visszaesés következett be az orvostudományban, csökkent a testkultusz is. A középkorban az emberek beállítottsága az aszketizmus irányába fordult. Európában a masszázs feledésbe merült. Ebben az időben az arab orvosi iskolák messze haladottabb szelleműek voltak, mint az európaiak. Avicenna arab orvos (i.sz. 780-837) és filozófus az orvosi ismeretek között a masszázsnak is jelentőséget tulajdonított.


Európában a masszázst az 1500-as évektől kezdődően kezdték gyógyító célzattal használni. A XVII-XVIII. században franciák, angolok, németek kezdtek masszázzsal foglalkozni.


A XIX. század elején Henrik Ling vívómester (1776-1839) Stockholmban a masszázst egy tornarendszerbe építette be, és ezzel megvetette az alapját a svéd tornának és masszázsnak. Amit ma svéd masszázsnak nevezünk, azt Mezger amsterdami orvostól tudjuk, aki Ling tanítványa volt. 1867-ben jelent meg könyve, amely a masszázsról az első komoly összefoglaló munka. Mezgernek a német egyetemeken megtartott előadásai komoly hatást gyakoroltak híres német vezető orvosokra, akik a masszázst fokozatosan használták fel a gyógyításban. Ezek után már megindult a masszázs elméleti magyarázása, kutatása is. Kirchberg 1926-ban megjelent könyvében összegezte a masszázzsal elért tudományos és gyakorlati eredményeket. Az ezután következő időszak már az újabb, és speciális masszázsfajták kifejlesztéséhez vezettek.







Weblap látogatottság számláló:

Mai: 4
Tegnapi: 1
Heti: 5
Havi: 127
Össz.: 5 690

Látogatottság növelés
Oldal: A masszázs története
Mimi Masszázs - © 2008 - 2014 - mimimasszazs.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

EladoDomain.NET támogatásával a HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: mimi masszazs - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »